2013. 05. 29. 1. megszólításnál a "Tisztelt Doktor úr / Kovács Tamás főorvos úr" kifejezésekben az "úr", illetve "főorvos úr" szavak nagy kezdőbetűkkel írandók? 2. A "Valami kereste önt uram? " mondatban az "ön"-t és "uram" szavak mikor írandók nagy kezdőbetűkkel? Az uram szó elé szükséges vesszőt tenni? 1. A helyesírási szabályzat 149. pontja foglalkozik a megszólítások írásmódjával. E szabály értelmében ("Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket, kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. "). A szabály további része kitér arra, hogy a magánlevelekben "a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! " 2. Alapvetően kisbetűvel írandó a beküldött mondat ön és uram szava. Mivel értelmező viszonyban van a két szó, vesszőt teszünk közéjük.
Szerepel még a főorvos úr, a főorvos asszony, a professzor úr változat is, interjúkban pedig az adjunktus úr, az adjunktus asszony forma kerül még elő. A szórakoztató és a tájékoztató műsorok nem tegező viszonylataiban a riporterek gyakran mellőzik a nominális megszólítást, ugyanis sokszor nincs olyan szerepfőnév, amely az ezekben a beszélgetésekben részt vevő riportalany pozíciójára, foglalkozására utalna. Nagyon gyakori ezért a vezetéknévhez kapcsolt úr változat: író, könyvkiadó, színész, gazdasági szakértő, szakács megszólításában is megfigyelhető. Nők megszólítására általában az önmagában álló keresztnév, vagy a keresztnév plusz asszony változat szolgál. Azokban a viszonylatokban, amelyekben lehetséges a riportalanynak foglalkozásra utaló megszólítása, a riporterek általában élnek is a lehetőséggel: doktor úr, doktornő, ügyvéd úr, művész úr, művésznő.
Pinnye Eladó Ház, 2024