A titkos szavazás eredményének ismertetése után, Prohászka Ottokár püspök vezetésével küldöttséget menesztettek a Gellért szállóba, Horthy akkori főhadiszállására. Horthy Miklós azonban az ismertetett javaslattal nem fogadta el a felkérést. Ragaszkodott a kormányzói jogkör kiterjesztéséhez, a ház feloszlatásának jogához. Amikor megérkezett Horthy válasza a parlamentbe, Rakovszky Istvánnak, a nemzetgyűlés elnökének vezetésével sebtében módosították a törvénytervezet szövegét, megadva a kormányzónak a házfeloszlatás bizonyos feltételekhez kötött jogát. Horthy Miklós kormányzói eskütétele 1920 március elsején Forrás: Origo Miután elhárult az akadály, a parlament egyik különszobájában várakozó Horthyt felkérték az eskütételre. 1920. március 1-én, miután a Nemzetgyűlés elfogadta a korrigált törvényjavaslatot, Horthy Miklós a ház előtt letette a kormányzói esküt. Az országház előtti teret és a parlament folyosóit is a választás idején megszállták a különítményesek, amit utóbb több képviselő és a miniszterelnök is kifogásolt.
(... ) Az első tömeges zsidó deportálások 1944. május 15-én kezdődtek el. Május 15-e és július 8-a között 435 ezer személyt szállítottak ki az országból. Eszerint szinte valamennyi zsidót Horthy országlása alatt ölték meg. Előttük nem hajtanak fejet, csak a pár száz nyilas uralom alatt a befagyott Dunába "belelőtt" zsidó előtt? Lenne ebből botrány meg szemétkupac a Szabadság téren rendesen. 2. A második lehetőség az, hogy egy tudatlan idiótára bízták a közlemény megírását. Olyanra, aki még a fenti idézetet sem volt képes kikeresni a hivatkozott Wiki-szócikkből. Ez is főbenjáró bűn lenne, mert az isteni ajándékok legfontosabb projektjét gyalázták meg azzal, hogy ennyire nem tartották fontosnak. Főleg hogy ők maguk vezették be 2000-ben. Nyilván nemzeti indíttatásból. 3. A harmadik és legvalószínűbb lehetőség pedig az, hogy megint hazudnak, és történelmet hamisítanak. A nyilasok nyakába varrnák azt, ami Horthy alatt történt. Mint ismeretes, a nyilas hatalomátvételre csak 1944. október 15-én került sor.
Horthy-korszak - 444 Friss Fontos Támogatás Facebook YouTube Instagram Twitter Mixcloud Hírlevél Koronavírus 444 videó TLDR Képek Jó Foci 444 fal között Geekz Röntgen UP Járvány & Jogállam English Jó hírlevél Keresés Csendben fojtaná meg az Indexet a kormány, de a szerkesztőség nem hagyja magát Katasztrofális anyagi vállalkozást vesz a nyakába Debrecen a focicsapat megvásárlásával A megmaradt utasokat is elriasztja a vonatozástól az átgondolatlan vidéki járatritkítás 2017. július 8. "Ez mégsem egy karlista kormány? " - IV. Károly király húsvéti trónvisszaszerzési kísérletének előzményei Milyen események vezettek IV. Károly 1921 áprilisi első visszatérési kísérletéhez? Miért fogott az emigrációban élő uralkodó ebbe a kalandos vállalkozásba? 2014. december 5. Boross Péter a Horthy-korszak szemtanújaként nem tapasztalt antiszemitizmust A volt miniszterelnök ezt a kormányzati intézet történészkonferenciáján azzal bizonyította, hogy az emberek segítettek a zsidó gyerekeket taníttatni, amikor azt az első zsidótörvény gátolta.
Abban egyetértés volt, hogy az ország államformája a történelmi tradícióknak is megfelelő királyság maradjon, de a király személyében nem sikerült dűlőre jutni. Horthy (balra) III. Viktor Emánuel olasz király társaságában. A kormányzó neve egy egész korszakot szimbolizál Forrás: Wikimedia Commons Az Antant, főleg az utódállamok erőteljes protestálása miatt IV. Károly visszatérését vagy egy Habsburg trónra ültetését nem támogatta, sőt a Habsburg restaurációs kísérletet egyenesen casus bellinek tekintette volna. A nemzeti uralkodó személyében pedig semmiféle konszenzus sem alakult ki. Az Antant nyomása, és az 1919 januárjában megkezdődött párizsi béketárgyalások miatt is, ezt a közjogi válságot mielőbb orvosolni kellett. Huszár Károly miniszterelnök terjesztette elő azt a javaslatot, hogy a királyválasztással kapcsolatos kérdések végleges rendezéséig, a Nemzetgyűlés magyar állampolgárságú feddhetetlen személyt válasszon meg kormányzónak. Kormányzói jogállás ön és egyéb jelöltek. A kormányzói méltóságnak egyébként voltak már hagyományai a magyar történelemben; 1446 és 1452 között Hunyadi János, a Habsburgok 1849-es trónfosztása után pedig Kossuth Lajos is betöltötte ezt a tisztséget.
Főleg hogy Szálasi a németek erőteljes nyomása ellenére 1944 novemberében létrehozatta a védett pesti gettót, ahol a mai magyargyűlölők szülei és nagyszülei szépen átvészelték a háborút, miközben a hazát védő magyarok tízezrével estek el a harctéren vagy a légitámadások következtében. Elfogadta továbbá a nemzetközi jog szerinti érvénytelen védleveleket is. (Wikipédia, Szálasi szócikk) "És hogy miért "ajándékozta" a Fidesz a nyilasoknak az úgynevezett holokausztot? Jó kérdés, ha figyeljük a közeljövő eseményeit, talán megtudjuk a választ. Elképzelhető, hogy a Horthy-korszak elfogadhatóbbá tétele a cél, figyelembe véve, hogy a kormányzó hosszúra nyúlt országlásának jó néhány negatív eleme visszaköszön Orbán politikájában is. Az ellenzék ellehetetlenítése mindenképpen. Ugyanakkor lehet ez a szokásos fideszes hála is: a rájuk szavazó, Isten megvilágosító kegyelme által vezetett nemzeti radikálisok felfoghatják köszönetnyilvánításként a szavazataikért... A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGI ÁLDOZATAIRA EMLÉKEZÜNK A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség közleménye A mai napon a Holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk.
Az értékelés szerint a Horthy-korszak nagy részében se nem demokratikus, se nem diktatórikus, hanem autoriter volt, melyben nem volt valódi lehetőség leváltani a kormánypártot, a hatalom forrása pedig nem a nép, hanem egy szűk politikai elit volt. Végül néhány olyan kérdés a könyvből, ami eléggé foglalkoztatta a közvélemény ilyesmire érzékeny részét mostanában is. Először is: valóban gazdagabb volt a zsidóság más rétegeknél? A kérdés ugyan ebben a formában veszélyesen leegyszerűsít, hiszen kimondatlanul is azt feltételezi, hogy "a zsidóság" egy valóságos, nem csak képzeletben létező csoport, és nem vesz tudomást a szegény és gazdag zsidók közötti hatalmas anyagi különbségekről, de azért a történészeket is érdekli, főleg, mert ez volt az egyik fő hivatkozási alapja a korszak részben antiszemita ihletettségű szociálpolitikai törekvéseinek. Az ezzel kapcsolatos vita apropóján vádolta meg néhány hónapja Bolgár Dániel plagizálással Ungváry Krisztiánt, de inkább tartalmilag és módszertanilag érdekes a probléma, a könyv pedig azt válaszolja, nem tudhatjuk; megbízható adatok nincsenek, az pedig, hogy a nemzeti vagyon negyede lett volna "zsidó kézben" a harmincas években, csak egy antiszemita publicisztikai fordulat volt, valódi háttérszámítások nem álltak mögötte.
A hidat különben 1937-ben adták át, hogy aztán a kapcsolódó, még grandiózusabb terv papíron maradt. A híd budai oldalán állt volna egy hatalmas diadalív, ezen keresztül lehetett volna eljutni a Horthy Miklós (mai Bartók Béla) útra, melyen keresztül az altengernagy 1919 novemberében befehérlovagolt Budapestre, hogy megmentse a bűnös várost a bolsevik kárhozattól. A Horthy-kultuszt tudatosan építették a kultuszalany 1920-as kormányzóválasztásától fogva, hogy azután 1940-ben, a 20. évfordulón megtartsák az ezt megkoronázó " Magyar Hódolat ünnepét ". Ebben a király nélküli királyságban felségsértésért ítélték el a Horthyt becsmérlőket, megesett, hogy az ingyenkonyha előtti sorból azért tartóztattak le egy várakozót, mert az illetlenül azt találta mondani, hogy még Horthy sem kap olyan moslékot, mint ők. Miközben a Horthy-kultusz ma azt mondják, újra virul, és a tankönyvektől az utca - és iskolaelnevezésekig, meg persze a szobrokig és a bizarr Szabadság-téri emlékműig mintha az összes szimbolikus jellegű mai szembenállás a két világháború közötti korszakhoz való viszonyban csapódna le, elég nagy a sötétség arról, hogy is mentek a dolgok annak idején mifelénk.
Gerő Andrásnak a Horthy-korszak jut az eszébe a tervezett Trianon-emlékműről Nagyon nehéz megindokolni azt szerintem, hogy miért ezt a körülbelül tizenkétezer helységnevet írják oda, ami nem fejez ki nemzeti összetartozást; egyetlen dolgot fejez ki: a történelmi Magyarország iránti, be nem teljesíthető, sehova nem vezető nosztalgiát – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Gerő András a trianoni békediktátum századik évfordulójára a Kossuth tér közelébe tervezett, száz méter hosszú emlékműről, amelyen a korabeli települések nevei szerepelnének. Gerő a Trianon-kérdéskörben természetesen nem mulasztotta el leantiszemitázni a magyarokat, akik szerinte a hazánk szétdarabolása miatt érzett tehetetlenségükben fordultak a zsidóság ellen. A történész inkább azt javasolja, hogy a helységnevek helyett a ma élő magyar állampolgárok családnevei szerepeljenek az emlékművön. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy 2010-ben, a kormányváltás után a két első törvényjavaslat, amit az Országgyűlés elfogadott, a kettős állampolgárságról szóló és a nemzeti összetartozásról szóló volt, és a beterjesztők szerint mindkettő azt a célt szolgálta – ezt Gerő szerint Kövér László akkor meg is fogalmazta –, hogy a határon innen és határon túli jelzős szerkezetek feleslegessé váljanak, hogy megjeleníthető legyen a nemzet egysége.
Károly király október 30-i távirati parancsának megfelelően, átadta a Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek. Pólából rövid bécsi megállóval szülőfalujába, Kenderesre utazott. IV. Károly király 1918 november 13-án lemondott a magyar trónról Forrás: Wikimedia Commons Úgy tűnt, hogy az ötvenéves nyugállományba került admirális vidéki birtokosként fogja leélni hátralévő életét, távol a világot formáló nagypolitika történéseitől. 1918 késő őszének zűrzavarát, a Károlyi-féle úgynevezett őszirózsás forradalom felfordulását a fővárostól távol élte meg, csakúgy, mint az 1919. március 21-i hatalomváltást, amikor Károlyi Mihály átadta a hatalmat a Kun Béla vezette kommunistáknak. 1919 március 21-én Kun Béla vezetésével a kommunisták vették át a hatalmat Forrás: Wikimedia Commons A sors azonban másként akarta. A kommün ellen az Antant támogatását is élvező, és Szegeden szervezkedő Károlyi Gyula gróf ellenforradalmi kormánya híján volt a komoly tapasztalattal és tekintéllyel rendelkező katonai vezetőknek.
Pinnye Eladó Ház, 2024