pálinka. Nem, nem tévedés ez a nyolc év. Még akkor sem, ha mindannyian tudjuk, hogy már eleink is fogyasztották ezt a páratlan párlatot, és évszázados hagyománya van a pálinka fogyasztásának Magyarországon. A pálinkának kérem, sztorija van. Csodálatos története. Miután a XI. században Európa is megismerte a desztillációs eljárást, Magyarország területén a szeszfőzést sokáig a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette. A XV. században a szeszfőzés földesúri előjog volt, bizonyos mértékben korlátozták a paraszti főzést és az "égett szesz" a XVI. századig gyógyszernek számított. 1641-ből olyan okmányok maradtak fenn, amelyek arról tanúskodnak, hogy szabad királyi városok is kaptak engedélyt szeszgyártásra. A gabonaszesz készítése egyre elterjedtebb lett és 1677-ben az éhínség miatt rendelettel tiltották meg a kenyérgabona felhasználását szesz gyártására. Még ennek az évszázadnak a végén összeírták a szesz- és gyümölcspálinka-főző üstöket. E tény bizonyítja, hogy a gabona mellett már a gyümölcs is az "égett szesz" alapanyaga volt.
Egy 1938-ban született törvény alapjaiban megváltoztatta a pálinkafőzés magyarországi helyzetét. Ettől az időtől Magyarországon "szesz előállítása, finomítása, víztelenítése, behozatal és értékesítése felett kizárólag" az állam rendelkezett. A pálinkafőzést szabályozó rendeletek 1951-ig lényegében nem változtak, igaz, közben a második világháborút követő államosítások után, 1949-ben a Gyümölcsszeszipari Tröszt 60 nagyobb szeszfőzdét olvasztott egybe, a kisebb üzemek ezt követően kerültek állami kézbe. Az 1951-es jogszabályok a pálinkafőzdéket egységes bor- és gyümölcsszeszfőzdeként kezelték, részükre termelés keretet állítottak fel, illetve bor- és gyümölcstermelők részére a kifőzhető mennyiséget korlátozták. Az állam 1982-ben maga szüntette meg a szeszmonopóliumát. Egy törvény kimondta: "Gyümölcsből készült pálinka előállításával - jogszabályban meghatározott keretek mellett - magánszemély is foglalkozhat". Egy másik jogszabály azt írta elő, hogy "magánszemély - pálinkafőzés céljára - legfeljebb 500 liter főzőüst kapacitású szeszfőzdét létesíthet", illetve a szesz előállításával foglalkozó gazdálkodó szervezet ilyen kapacitású szeszfőzdéjét bérbe vagy szerződéses üzemeltetésre átadhatja a magánszemélynek.
A maradék 10% folignan, jurançon blanc, meslier saint-françois (blanc ramé), sélect, montils, vagy sémillon szőlő lehet. A bort erjedést követően desztillálni kell. A lepárlásra hagyományos formájú charentais rézüstökben kerül sor. A rézüstök alakját és méretét jogszabály határozza meg. A bort kétszer kell lepárolni. Az ennek eredményeképpen kapott ún. "eau-de-vie" (az élet vize) színtelen, kb. 70% alkoholtartalmú folyadék. Ezt az eau-de-vie-t nem lehet értékesíteni, sőt, "cognac"-nak sem lehet nevezni mindaddig, amíg nem érlelték legalább két évig francia tölgyfa hordóban. Az érlelés során az eau-de-vie-ben található alkohol (és a víz) jelentős része elpárolog a hordó pórusain keresztül, és a hordó fájából kioldódó anyagoknak köszönhetően az italnak borostyánszíne lesz. A végső terméket általában 40% alkoholtartalomra higítják tiszta desztillált vízzel, és így alakul ki az általunk ismert konyak. Forras: nemesitalok. hu Érdekesség: hogyan készül a francia cognac?? Ők 26-27°-os alszeszt kezdenek finomítani, és ha nagyon finom illatú borból készült az alszesz, akkor 0, 5%, ha kevésbé illatos volt a bor, akkor 1-1, 5-2% előpárlatot választanak le.
Pinnye Eladó Ház, 2024