Az orosz légierő is számos, továbbfejlesztett Szu–27-es, –30-as és –35-ös változatot állított hadrendbe. Egy külön korszakot jelentett az F4 Phantom II-es család Dopping szárnyakon A Szu–30-as volt az a típus, amely alapjaiban változtatta meg a kínai légierőt a 2000-es években. A sokáig csak az elavult repülőgépek tömeges használatára alapozott kínai légi stratégiát az orosz gyártású SZu–27, majd később a Szu–30MKK és MK2 hadrendbe állítása indította el azon az úton, amelyet ma már (persze nem kevés hírszerzői munkának köszönhetően) saját fejlesztésű, ötödik generációs típusok fémjeleznek. A Szu–30-asok kínai másolatainak tekinthetők a légierő Shenjang J–11 és a haditengerészet hajófedélzeti üzemeltetésére is alkalmas Shenjang J–16 típusai. Az európai hadiipart pedig a brit–német–olasz együttműködésben elkészült Eurofighter Typhoon segítette át "négypluszosok" táborába. Az eddig mérsékelt exportsikereket felmutató, de Európában elterjedtnek számító deltaszárnyú mellett a francia Dassault Rafale és a svéd JAS–39 Gripen említhető meg a negyedik generációs vadászgépek között.
Ennek előnye, hogy a repülőgép sokkal mozgékonyabb, manőverező légi harcban fürgébb lesz, mint hagyományosan irányított társa. Az egyenletes repülés során a folyamatos korrigálást a pilóta helyett már a számítógép oldja meg, megkönnyítve a koncentrálást a többi feladatra. A pilótának és a navigátor/fegyverzetkezelőnek éppen elég feladat az ellenséges légvédelem kijátszása, az alkalmazkodás az időjárási és a domborzati viszonyokhoz, az irányított fegyverrendszerek helyes használata. MiG-23: előrelépés és zsákutca egyben A negyedik generáció alapvetőnek nevezhető repülőgép típuscsaládjai eltérő karriert futottak be. Az amerikai oldalon az F–15 Eagle (hadrendbe állítva: 1976) és az F–16 Fighting Falcon (1978) típusok sokszorosan továbbfejlesztett változatai az eredeti képességeiket megtöbbszörözve őrizték meg pozícióikat a világpiacon. Mindkét típus igazi "mindenessé" vált, azaz a modern fegyver- és felderítőrendszereknek köszönhetően rugalmasan képesek ellátni a vadász, a támadó és a felderítő feladatköröket is.
A Flightradar24 egy nagyon népszerű repülőgép-követő weboldal, ahol járatszám alapján valós időben tájékozódhatunk a repülő jelenlegi pozíciójáról, illetve egyéb adatairól, mint magasságáról, sebességéről, repülési útvonaláról, várható érkezéséről. Július 25-én, csütörtökön a Flightradaron követhető légi járatok száma meghaladta a 230 ezret. A Először tavaly június 29-én lépte át a napi 200 ezres határt, az idén ezt a számot is 30 ezerrel túlszárnyalta. Ez a szám tartalmazza a kereskedelmi- és cargo járatokat, helikopter-mozgásokat, privát és kisgépes repüléseket, sétarepüléseket, sőt egyre több vitorlázó repülő mozgását is. A katonai repülőgépek kivételt képeznek, mivel azok jórészt nem követhetők biztonsági okokból. Az alkalmazás a repülőgépekre felszerelt ADS-B vevőegység adatai alapján azonosítja be a gépeket. A jeladóval felszerelt repülőgépek száma folyamatosan emelkedik, valamint a weboldal is világszerte növeli lefedettségét. Emellett, július és augusztus a legforgalmasabb időszak a légiközlekedésben, így számíthatunk arra, hogy a közeljövőben újabb rekord fog születni.
Egyszer csak eltűnt a polgári repülőgépek útját nyomon követő Flightradar radarképéről a Budapestről Egyiptomba, Sarm es-Sejkbe tartó repülőjárat. Ennek oka a jeladó meghibásodása lehet, vagy éppen a pilóta is dönthet úgy, hogy kikapcsolja a szerkezetet. A repülő pilótája egyébként sokkal nyugatabbról közelítette meg Egyiptomot, mint a többi utasszállító - több száz kilométeres kerülővel - írja a Blikk. Illusztráció Forrás: Thinkstock A gépnek Sarm es-Sejk volt az úticélja, így a lap felhívta az ottani repteret is, ahol vasárnap délután két óra után azt közölték, a gép várhatóan negyven perc múlva megérkezik. Délután fél négykor aztán ismét keresték Sarm es-Sejk repterét, ahol közölték: a gép végül rendben leszállt, és ötven perc múlva már indul is vissza Budapestre, többek között a korábban kint rekedt magyar turisták egy részével. Korábban Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője is megerősítette, hogy gyakran előfordul, hogy kihagynak a jeladók, és a kapitány is dönthet úgy, hogy biztonsági okokból lekapcsolja ezt a műszert.
A legnagyobb siker, hogy a Tolna megyei Medinán az emberek "saját akaratukból és jól felfogott érdeküket követve" a honvédelem ügy mellé álltak - jegyezte meg. Hende Csaba szólt arról is, hogy évente több mint félmillió repülőgép halad át Magyarország légterén, és ahhoz, hogy biztonságosan lehessen kezelni ezt a forgalmat, elengedhetetlenül szükséges a korszerű légtérfigyelő rendszer. Az ünnepségen - amelyen jelen volt Maria Assunta Accili, Olaszország budapesti nagykövete is - a tárca vezetője hangoztatta, hogy a Honvédelmi Minisztérium jó partnerre talált a radarberendezést szállító, olasz Selex ES vállalatban, a cégnek is köszönhetően a radar beüzemelése lett a legegyszerűbb része a radarépítési folyamatnak. Az ünnepséget követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Hende Csaba úgy fogalmazott: a radarállomás "jelentős költségbe került". Koen Gijsbers, a NATO Kommunkációs és Információs Ügynökségének főigazgatója arról számolt be, hogy egy program keretében Csehországban, Lengyelországban és Magyarországban nyolc radart állítottak hadrendbe.
Pinnye Eladó Ház, 2024